Hungarian (formal)French (Fr)English (United Kingdom)

Hajós nevezetességei

There are no translations available.

Hajós nevezetességei, látnivalói

A település történelmi központja a Köztársaság tér, amelynek barokk épületei kisvárosias hangulatot árasztanak.

A Szent Imre római katolikus templom (Köztársaság tér 9.) 1728-ban épült barokk stílusban, majd 1820-ban átépítették és előcsarnokkal bővítették. Oldalhajókkal 1879-ben egészült ki. Főoltárán Szűz Mária fából készült 1 méter magas szobra található, amelyet az Óhazából hoztak magukkal a betelepülők. Az előtte történt gyógyulások miatt csodatevőnek nevezett szobor eredetije a 16. századból származik.

A római katolikus plébániaház (Köztársaság tér 9.) a 19. század elején épült klasszicizáló késő barokk stílusban.

A templom melletti gondozott parkban lévő Kálvária-kápolna 1882-ben létesült, a Zsolnay kerámia stációképek 1934-ben kerültek elhelyezésre.

Szintén a parkban található Nepomuki Szent János 18. század közepéről származó szobra, amelyet 2001-ben újított fel a község.

A II. világháború utáni lakosságcsere során betelepített felvidéki magyarok egy része református vallású, részükre épült 1987-ben a református imaház (Köztársaság tér 3.).

A patika épületét 1912-ben Kós Károly követőjének tervei alapján eredetileg lakóháznak építették (Köztársaság tér 7. ).

A központ büszkesége két hatalmas platánfa, melyek alatt egy kis patak csörgedezik. Ezek tövében található a II. világháború katonáinak, a „málenykij robotra” Oroszországba hurcoltaknak, a kitelepítetteknek, valamint az ’56-os forradalom áldozatainak állított emlékmű, amelyet az 1990-es évek elején avatott fel a község.

A mai Egyesületek Háza (Köztársaság tér 3.) 1905-ben érseki gazdatiszti lakásnak épült. Később lakás és 1987-ig református imaház volt.

A főteret (Köztársaság tér 2.) egy üzletsor zárja, amely korábban kántorlakás és iskola volt, az eredeti épületet 1842-ben emelték.

A városháza (Rákóczi u. 12.) a központtól kb. 300 méterre található a gyönyörűen parkosított Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben közadakozáson összegyűlt 10 800 forintból építették a falu akkori lakói. Ugyancsak a Rákóczi utcában található a kitelepítési emlékmű, amelyet 2006-ban avattak fel.

Az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély szomszédságában található. (Jókai M. u. 4.) Műemlék épület, eredetileg is elemi iskolának épült 1900-ban. A 2009–2010-es tanév befejeztével a tanítás megszűnik a falai között és kezdetét veszi a felújítása. Az iskola felső tagozatának épületei 1964-ben és 1978-ban készültek el.

Néhány éve nyitotta meg kapuit a „Heimatsmuseum” (Szigeti főutca 59.), a német nemzetiségi tájház, amely a II. világháború előtti sváb paraszti életformát mutatja be a látogatóknak.

Egyre nagyobb érdeklődésre tart számot Hajóson a sváb hagyományok és táncok őrzése. A városban több nemzetiségi tánccsoport működik, az óvodáskorúaktól kezdve egészen a felnőtt korosztályig, a különböző csoportoknak több mint 100 tagja van.

A hajósi pincefalu

A hajósi pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve. A Duna régi medrének törésvonalán szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos terület alakult ki. A lösztalajba vájták kézzel azt a ma már több mint 1200 présház borospincéit, ahol a hajósi borok érlelődnek. A pincefalu településszerkezete egyedülálló Európában, a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – a településtől mintegy három kilométerre – helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.

Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a betelepített svábokat a szőlőtermelésre. A földesúr részére a termésből minden évben terményadót kellett fizetniük.

1980-tól kerül megrendezésre minden év májusában az Orbán Napi Borünnep. Az ünnep alapgondolata a hajósi emberek vendégszeretetére és a hajósi sváb hagyományok őrzésére épül. Így szerveződött az első Orbán Napi Borünnep, elsősorban a hajósiak szórakoztatására és a hajósi bor népszerűsítésére. Napjainkban is különböző kulturális programok, népi kismesterek, hagyományőrző csoportok, árusok, az igazi vásári „lacikonyha” hangulatát idéző pecsenyesütők tarkítják a forgatagot a pincesor főutcáján. A programok között hajósi borok versenye, néptáncbemutató, borlovagok felvonulása és avatása, hordóemelő verseny, valamint – igazi különlegességként – orr-bán orrszépségverseny is szerepel. A hétvégi rendezvénysorozatot vasárnap este egy-egy jeles magyar előadó műsora zárja. Az esemény hamar nemzetközi hírnévre tett szert, elsősorban német nyelvterületen. A rendezvényen eseményen sokezres tömeg gyűlik össze a pincefaluban és annak hűs présházaiban. 2003 óta szeptember közepén szüreti fesztivál is színesíti a pincefalu életét.

A homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedő minőségű, jellemzően vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját. Legfontosabb vörösborfajták: kékfrankos, cabernet franc és sauvignon, zweigelt és pinot noir. A kadarka régen Hajós zászlósbora volt, azonban mára kezd eltűnni, mivel kevésbé alkalmas a modern technológiával való termesztésre. A fehérborok közül a cserszegi fűszeres és az olaszrizling a legjellemzőbb.

 

bannerht

Web kamera kép