Hungarian (formal)Deutsch (DE-CH-AT)English (United Kingdom)

Bács-Kiskun megye bemutatása

There are no translations available.

Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb kiterjedésű megyéje, területe 8445,15 km2, lakosságának száma 547.000 fő. Határ menti, dél-alföldi megye, amelyet nyugaton a Duna, keleten a Tisza folyók határolnak. Éghajlati adottságait tekintve az ország legmelegebb régiója, a napsütéses órák száma évi 2050-2100. A megye teljes területe sík vidék, legmagasabb pontja az Ólom-hegy (174m). Északi és középső vidékét homok, déli területeit a Bácskai lösztábla északi nyúlványaként lösz fedi. Természetes növényzetét a puszta növénytársulásai, homoki és ártéri erdők alkotják.

A Kiskunsági Nemzeti Parkot hazánk második nemzeti parkjaként 1975-ben hozták létre. A felügyelete alá tartozó, védett területek összkiterjedése közel 105.000 ha.

A védett térségek a következők: Felső-Kiskunsági puszta, Fülöpházi buckavidék, (amely Közép-Európa egyik legérdekesebb homokvidéke, területén néhány mozgó homokbucka még ma is látható), Bugac, az izsáki Kolon-tó, a Szelidi-tó, Miklapuszta, a Hajósi kaszáló és a löszpartok, a megye déli részén található Vörös-mocsár, illetve Szikra és az Alpári rét. A Felső-Kiskunsági tavak és a Kolon-tó a vizes élőhelyek védelméről szóló ramsari egyezmény alapján nemzetközi védettséget élvez. A Kiskunsági Nemzeti Park több részterülete az UNESCO Ember és Bioszféra Program részeként bioszféra rezervátum.

A megye déli részén található Gemenc Európa legnagyobb kiterjedésű összefüggő ártéri erdeje, amely a Duna teraszos völgyében helyezkedik el. A változatos növényzetű, erdős terület a Duna-Dráva Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A táj mai arculata a 19. század második felében alakult ki, a Duna három ága volt a meghatározó tájformáló erő. Gemenc a Duna-erdőség ősvadon jellegű darabja, az ártéri erdők legszebb típusa.

A védgátak és a Duna közé fogott, erdővel borított hullámtér telis-tele van elhalt vagy mesterséges levágás után keletkezett, holt medrekkel, fattyúágakkal, gyűrűkkel, fokokkal és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb és legromantikusabb a Veránka-sziget, amely fekvése, klímája és növényzete miatt ideális pihenőhely.

A varázslatos természeti adottságok az aktív turizmus – vízi turizmus, természetjárás, -megfigyelés, kerékpározás, horgászat, vadászat, lovaglás, sporttevékenységek – területén is jól hasznosíthatók.

Országos és nemzetközi vonzású, tartós üdülési adottság a megye termál- és gyógyvízkészlete. Egy tucat olyan település van, ahol fürdőket, illetve strandokat építettek ki ezen a vízbázison. A magas színvonalú gyógyászati szolgáltatások, az élményfürdők a megye- és országhatáron túlról is fogadnak látogatókat. Nagy népszerűségnek örvendenek Izsák, Dunapataj, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Kunfehértó, Mélykút és Tiszakécske fürdői és strandjai. Közülük Izsákon, Kecskeméten, Kiskunmajsán, Kunszentmiklóson, Kiskunhalason, valamint Tiszakécskén gyógy-, illetve termálfürdő is várja a gyógyulni vágyókat. A feltörő hévizek csaknem mindegyike – az általános rekreációs hatáson túl – alkalmas mozgásszervi és reumatikus, illetve nőgyógyászati megbetegedések gyógykezelésére. A termál- és gyógyvízre épülő széles körű és magas színvonalú szolgáltatásoknak fontos szerepük van nemcsak a különböző betegségek gyógyításában, hanem az egészség megőrzésében is, az erre a motívumra épülő wellness termékcsoport kialakításában.

A horgászat számára bőséges választékot kínálnak a megye folyóvizei és tavai, valamint a holtágak és a csatornák. A Duna és a Tisza mellett a Sugovica, a Kunság-csatorna, a Fűzvölgyi-csatorna, a lakiteleki Szikra-holtág, a Szelidi-tó, a Vadkerti-tó, valamint a kecskeméti Záportározó halban gazdag vizei kitűnő horgász területek.

A vízparti galériaerdők, különösen a Gemencben található erdőterületek gazdag vadállománya kedvező lehetőséget nyújt a vadászturizmus számára. Jelenleg több mint 800 ezer ha-on folyik vadgazdálkodás. Bács-Kiskun megyében csaknem 100 vadászatra alkalmas terület, valamint negyedszáz vadászház található. Szarvasra Kiskunhalas és Soltvadkert környékén, Karapancsán és Hajóson a legalkalmasabb vadászni, de Kecskemét környéke, Bugac, Kelebia és Balotaszállás is kiváló vadállománnyal rendelkezik. Északon és Gemenc környékén vaddisznóvadászatra, a Kiskunsági Szikes Tavaknál, pedig apróvad elejtésére van lehetőség.

Bács-Kiskun megye területének geológiai jellemzői miatt különös jelentősége van a lótartásnak, és az ahhoz kapcsolódó lovas turizmusnak. A puszta egykori lakóinak, a betyároknak, szegénylegényeknek egykori életét felelevenítő, nagy ügyességet igénylő lovasbemutatók nem hiányozhatnak a megyei kirándulások programjából. A lovaglás kedvelőit számos jól felszerelt lovastanya, panzió várja, ahol képzett vezetők segítségével egyre több kijelölt túraútvonalat bejárva ismerkedhetnek meg a környék nevezetességeivel. Bugac és környéke a lovasturizmus fellegvára. A Duna közelében Solt-Révbér puszta, Bakod-puszta, a Kiskunságban a Pongrác-major kínál lovas programokat. Akasztón, Izsákon, Hetényegyházán, Jánoshalmán Kecelen, Kecskeméten, Kerekegyházán, Lajosmizsén, Mélykúton, Tiszakécskén országos és világversenyeket tartanak a díjugratóknak és fogathajtóknak.

Jelentősek a megye kultúrtörténeti értékei, hagyományai, rendezvényei. Számos településen a kultúra és a hagyományok az egyedi tartalmú komplex idegenforgalmi termék részét képezik.

A térség értékeit építészete is gazdagítja: Kalocsa és Baja barokk, Kecskemét szecessziós belvárosa, a népi építészet ragyogó példái, ipartörténeti emlékek (kiskunfélegyházi szélmalom, jánoshalmi malom), illetve a kiemelkedő értéket képviselő egyházi épületek.

A kulturális és örökség turizmus további jelentős adottságai hazánk neves személyiségeinek szülőhelyei (pl. Kiskőrös – Petőfi Sándor), valamint a múzeumok (Baja, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas), melyek az alföldi festészet, szobrászat alkotásait, a vidék népművészetét (pl. kalocsai Viski Károly Múzeum és Tájház), iparművészeti remekeit (pl. kiskunhalasi Csipkeház) és az itt élő nemzetiségek (svábok, szlovákok) viseletét, használati tárgyait mutatják be.

A megye számos kistérségében és településén hagyományteremtő szándékkal rendszeresen megszervezett kulturális programok, rendezvénysorozatok mára ugyancsak figyelemre méltó idegenforgalmi vonzerővé váltak, különösen a Bajai Halászléfőző Népünnepély, a kecskeméti Hírös Hét, valamint a hajósi Orbán Napi Borünnep. Az év eleji hideg hónapok kedvelt eseménye baján a Bácskai Hurka-és kolbászfesztivál és a bátyai Rác prélo (farsang). A tavasz nagy rendezvénysorozatai a Csipkefesztivál Kiskunhalason, a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, illetve az Országos Rétesfesztivál Kiskőrösön. Nyáron kerül megrendezésre Kecskeméten a Bor és Pálinkaünnep és a Kodály Művészeti Fesztivál, a Soltvadkerti Borfesztivál, a Jánoshalmi Napok, a Nemzetközi Repülőnap Kecskeméten és a Tiszaalpári Napok. A hagyományok őrzésére minden évben megrendezik a Dunamenti Folklór Fesztivált Kalocsán. A vízparti programok tárházát kínálja a Húsvéti Camping Találkozó és a Sörfürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Szelidi Nyár rendezvénysorozat és a Strandfesztivál Dunapatajon. Az ősz a szüreti mulatságok ideje: Tiszakécskén, Kunadacson, Solton, Kecelen, Dunavecsén, Helvécián, Kerekegyházán, Tompán, Bátyán, Fülöpszálláson, Baján és Nyárlőrincen. Szintén az őszi programok között szerepel a kalocsai Paprika Napok. Az év végén van, ahol bállal (Zsana, Kiskőrös), és van, ahol sportolással zárják az évet (Karácsonyi és Szilveszteri futás Foktő és Kalocsa). Híres búcsújáróhely a megyében: Dunaszentbenedek, Bácsbokod, Baja mellett Máriakönnye, Fajsz, Hajós, Kerekegyháza, Mélykút és Nyárlőrinc.

A gasztronómia, a tájjellegű ételek és az elkészítésükhöz felhasznált nyersanyagok előállítása is bizonyos mértékig a hagyományok ápolását jelenti. Híres a bajai halászlé, melynek nélkülözhetetlen alapanyaga a hungarikumok közé tartozó pirospaprika. Szintén hungarikum a Kecskemét környékén termő kajszibarack, valamint az abból készített fütyülős barackpálinka. Különleges értéket képviselnek a bioélelmiszerek, melyek piaca dinamikusan növekszik.

A borturizmus alapját a megye területét érintő borvidékek, a Kunsági Borvidék és a Hajós–Bajai Borvidék termőterületei képezik, az egyes pincészetek termékeinek megismerésére különböző bortúrákat szerveznek. A borrendek által szervezett hagyományőrző rendezvények, versenyek, kóstolók rendszeresek. A homoki bortúrák kedvelt helyszínei a hajósi pincefalu, a nemesnádudvari Kender, Máriavölgyi, Felső-Sükösdi pincesor, az imrehegyi Káptalani Pincészet, valamint Solton a Meleghegyi pincefalu. A borral összefüggő rendezvények elsősorban a már említett szüreti ünnepségek vagy a jánoshalmi Borverseny és az izsáki Sárfehér napok

A falusi turizmus gyűjtőfogalom, változatos tevékenységet, kínálatot jelöl: többek között magába foglalja a tanyai turizmust, a mezőgazdasági, helyi termékek eladására felkészült agroturizmust, az aktív túrákkal összekötött falusi üdülést, a helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket. A szép faluképet őrző települések, településrészek, a pusztára jellemző tanyák a falusi turizmus minden részterülete számára kedvező adottságokat kínálnak. Az Alföld nagy részére jellemző tanyák Bács-Kiskun megye településszerkezetének sajátos elemei.

 

bannerht

Web kamera kép