A magyar főúri vadászati kultúra a XVII-XVIII. -században szü­letett, de csak a XIX. században indult valódi fejlődésnek. Az ország több, mint 23 500 vadászterülete bőséges zsákmányt kí­nált a főúri vadászoknak. A kalocsai érseki uradalom hajósi va­dászkastélya, a kalocsai érsekek egykori nyári rezidenciája a magyarországi késő barokk építészet egyik legjelentősebb em­léke.

Főúri vadászat a kalocsai érseki uradalom hajósi kerületében

„…a vadászat nem csupán ősi foglalkozás, hanem magyarnak való úri passzió is.”

„Minekutána a 884-ik évben elindultak a magyarok, az ifjak majd mindennap vadászaton voltak, honnak az naptól fogva mostanig a magyarok más nemzetek felett jobbak vadászásbul.” (Anonymus)

Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye déli területén, a kalocsai érseki uradalom négy kerületre osztott birtokain: a kalocsai, a hajósi, a szentistváni és a bácsi kerületekben a 19. század utolsó harmadáig magas szintű gazdálkodás folyt. A hajósi kerület erdőségeiben, az egykoron kiöntésektől szorongatott, de azután éppen ennek következtében buja területen, ahol az erdőt iszalag, vadszeder és vadkomló indája veri föl, ritkán tapasztalható nyugalma volt a vadaknak. A terület alföldi, mégis változatosan érdekes. A járhatatlan bozótos tökéletes búvóhely a fácán és a szalonka számára, a szálerdő hatalmas, másfél méter átmérőjű, sudár fái: fűz, nyár, tölgy, szil paradicsomi környezetet nyújtottak a nagyvadaknak. A kalocsai érsekség vadgazdálkodását már a kezdetektől, az 1770-es évektől nagy szakértelemmel, gondos tervezéssel művelte. Mária Terézia az 1754. évi pátensben elrendelte, hogy az erdőkultúrákat külön kerítésekkel védjék a vad elől, és nagyobb mennyiségű vadat csak bekerített területeken neveljenek. Mária Terézia és II. József 1741-ben és 1762-ben kiadott rendeletei előírták a vadkárok megtérítését. Mindez maga után vonta a nagybirtokok vadállományának szabályozását, az uradalmak vadgazdálkodásának szükségességét.

A hajósi érseki vadászkastély impozáns épületéhez egy 1827-es épületleltár szerint a következő építmények tartoztak: A kastély udvarában „Az utsza felé tégla fallal bekerített, s két kapuval ellátott udvarban foglaltatik jobb és bal oldalon egy-egy fazsindely-fedésű kőépület. Az udvartól léczes kerítéssel elkülönített s a többi oldalról tégla fallal körülvett kertben foglaltatik: 7 fazsindelyes torony alakú filagória, a kert végén egy üvegház, s egy melegház téglából.” A kastély kőkerítéssel elkerített területén volt még egy kertészlak, két istálló kocsiszínnel és egy gémeskút. A hajósi kerület épületleltára ezen kívül nyilván tartott egy „fáczánházat”, egy nádfedeles béreslakot (erdőcsőszlak), egy 6 szobás tiszttartói lakot és egy 5 szobás kasznári lakot (istállóval, kocsiszínnel, ólakkal, góréval, kerekes kúttal), egy mészárszéket, egy vendéglőt, egy patakmalmot, egy magtári hajdúlakot, egy magtárat, egy présházat és egy csőszlakot. A kastélyhoz tartozott ezen kívül egy sövénykerítéssel körbevett vadaskert a vadsertések és dámvadak részére elkülönítve.