Kastélytörténet - Hajósi Barokk Kastély

Kastélytörténet

A Kastély Művészettörténeti Bemutatás

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus.

A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal.

A barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus.

A barokk kor a humanizmus és a felvilágosodás közötti kor, az ellenreformáció és az abszolutisztikus királyságok kialakításának ideje.

Reneszánsz hozzájárult a reformáció kirobbanásához, míg a reformáció hitvitái mind a katolikus, mind a protestáns vonalon egy nagy hitbéli ébredési hullámhoz vezetett.

Keresztény ébredés velejárója annak széles körű felismerése, hogy a világ hétköznapi bajai szükségszerű kapcsolatban állnak az alapvető bűnnel, a Teremtőtől való humanista elfordultsággal (ez utóbbi középpontjában az ember áll a Teremtője helyett). Barokk tökéletességi erőfeszítés ellenére ezen bűntől és következményeitől nem lehet tökéletesen megszabadulni az evilági életben, és így az emberi erőfeszítés ellenére a Teremtő kegyelmessége jelenti a fő reményt.

Nem mindenki értette mindezt meg, így számtalan helyen előfordul, hogy az evilági létezés csak álom (mely igen véres volt akkor és azóta is a történelem során), és az élet csak a túlvilágon kezdődik (ez viszont úgy lesz, hogy a bűnös ó-ember halálával és új-emberré születésével megy át a hívő az eleve halára ítéltségből az élet reménységébe, és ezen átmenet nem azonos a test biológiai halálával). Többek szerint ezt hangsúlyozza például Calderón: Az élet álom, illetve Lope de Vega: Kertész kutyája című műve. Gyakoriak még a történelmi példák, például Zrínyi: Szigeti veszedelem.

Míg a reneszánsz alkotások „zártak”, addig a barokk kor alkotásai „nyitottak”
Az alakzatok egymáshoz képesti elrendezése is más: amíg reneszánsznál egymás mellé rendelés és szimmetria, addig a barokknál alá-fölé rendelés figyelhető meg A reneszánsz egy nézőpontot alkalmazott, a barokk többet (nézőpontváltás)
A reneszánsz alkotások felületi alkotások, a barokkban a mélység-magasság figyelhető meg
A reneszánsz művek statikusak, ellentétben a barokk mozgalmasságával.

A barokk eszmei háttere egyértelműen a sok támadást és kritikát átélt katolikus egyház által indított ellenreformáció (az egyház hivatalos szóhasználatában a katolikus megújulás) volt. A barokkot mégsem lehet kizárólagosan a katolikus egyházzal összekötni, ezt az is mutatja, hogy a zenei barokkot 1750-ig, Johann Sebastian Bach haláláig számoljuk. Bach protestáns volt, közelebbről lutheránus, és a zenetörténet talán legnagyobb befolyású zeneköltőjét sokszor nevezik az ötödik evangélistának is, mert egyházi művei olyan erővel közvetítik az evangéliumot.

A római katolikus egyház fő célja a reneszánsz alatt, a reformáció következtében elvesztett hívek visszaszerzése, illetve hívei hitükben való megerősítése volt, melyet többféle eszközzel próbált meg elérni: néha már-már mértéktelennek tűnő túlzásokkal a művészetben (a barokk templomok pompája és bonyolult díszítése, monumentális zenei és irodalmi művek, valamint festmények), illetve az egyházi fegyelem megszilárdításával, a teológiai képzés felfejlesztésével és támogatásával. Mivel az egyházi zűrzavart gyakran a világi hatalmak is kihasználták, sok esetben politikai vagy pénzügyi ráhatással sikerült visszaszerezni a magas rangú híveket.

Teológiai és hatalmi szempontból jelentős volt a Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rend. A hatalmas műveltségű, szigorú szabályzatnak engedelmeskedő tagjai (például Richelieu, Mazarin, Pázmány Péter) fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el, ezzel is erősítve a római katolikus egyház hatalmát és befolyását. A jezsuiták emellett a gyarmatokon is óriási munkát végeztek misszionáriusokként. Jelentős részben nekik köszönhető, hogy Latin-Amerikában ma is uralkodó vallás a római katolicizmus.

Bár szintúgy Itáliából indult, a barokk a reneszánsznak szinte pont az ellenkezője volt, hiszen míg a reneszánszra a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmónia volt a jellemző, addig a barokk igyekezett ettől eltávolodni. Stílusjegyei azonban a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései. Másfelől erős túlzás lenne azt mondani, hogy a barokk eltávolodott a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmóniától. Reneszánsztól is inkább a részletek kidolgozottságában lépett tovább. Innét származik az, hogy a tökéletesre, a nagyon kidolgozottra angolul is és magyarul is azt mondjuk, hogy barokk.

Főbb stílusjegyei:

mozgalmasság, dinamizmus
monumentalizmus
heroizmus
patetizmus
conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása
dekorativitás
titokzatosság
misztika
komplexitás,bonyolultság
erős kontrasztok
látványosság bonyolult,túldíszített formák

(Wikipédia)

A Kastély

Története

1740

gróf Patachich Gábor kalocsai érsek felépíttette a hajósi kastély első változatát és melléképületeit.

A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok

1766. 08. 15.

Gróf Batthyány József érsek megbízásából gróf Grassalkovich Antal szerződést kötött a gödöllői Gföller Jakab építőmesterrel a kastély átépítésére

1766-67

átépítették a kastélyt:

Elkészültek az emeleti oldalszárnyak és a saroktornyok emeleti részei, új lépcsőház létesült, az északi és a déli homlokzatok középrizalitjain erkélyeket helyeztek el, a termek egységes szellemű barokk díszítőfestést kapnak. Az épület külseje egységesen fehér színezésű lett.

1907-08

Városy Gyula érsek az elődje, Haynald Lajos bíborosérsek által alapított gyermekotthont a kastélyban helyezte el

Ehhez az épületet átalakították, új boltozatokat építettek, közfalakat bontottak el, az addig zsindelyfedésű tetőt cseréppel borították, és eltávolították az utcai homlokzat erkélyét is. Az átalakítás terveit Kikindai Aladár érsekuradalmi mérnök utasításai alapján Greiff József hajósi építőmester készítette el, a kivitelezést Salacz Sándor kalocsai kőművesmester végezte.

1990

A gyermekotthon felvette az intézményt megalapító Haynald Lajos bíborosérsek nevét

1998

A gyermekotthon kiköltözött a kastélyból, a keleti melléképületet 2009-ig használta az intézmény

2007

az épületen tetőhéjazat-cserét végeztek

2008

Bács-Kiskun megye EU-s pályázatot nyert a kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésére

2009.09 – 2010. 07

A kastélyt teljes körűen felújították

2010.09. 24

A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont

Felújítás / Restaurálás

Főúri enteriőrrekonstrukció

A hajósi volt érseki kastély helyreállításának egyik célkitűzése, hogy az épület reprezentatív emeleti szintjének egy részén az építés korabeli főúri életmódot tükröző tereket alakítson ki. A rekonstrukcióra kiválasztott tértípusok a díszterem, s az érseki lakosztályt képező főúri szalon, érseki magánkápolna, hálószoba és dolgozó.

Díszterem

Hajósi dísztermünk, amely az építés első periódusából (1740) származik, előkelőnek tekintett téglalap alaprajz felett emelkedik, s három tengelyen – egy ajtó és két ablak – keresztül kommunikál a külvilággal. Padlózatát új, táblás kialakítású parketta borítja. Falait egy 19. századi átalakításkor keletkezett tükrös-pilaszteres tagolású műmárványozás díszíti. Ívelt holkerrel kapcsolódó sík mennyezete, mely szintén ebből a korból származik, geometrikus ornamentikájú. Megvilágítását a barokk korban is gyakori aranyozott, faragott facsillárok biztosítják, árnyékolását a 18. századi legelterjedtebb installálási módnak megfelelő függönyök adják. Minimális berendezését négy ülőpad képezi, melyekhez két, dekorativitást fokozó tárgyak elhelyezésére szolgáló posztamens társul. A terem legfőbb ékességét négy, már 1746-ban is ugyanitt függő, igen kvalitásos festmény jelenti, melyek VI. Károly császárt és feleségét, Erzsébet Krisztina császárnét, illetve Mária Teréziát férjét, Lotharingiai Ferencet ábrázolják. A képek annak az 1730-ban Bécsben letelepedett flamand származású Martin van Meytensnek vagy műhelyének az alkotásai, aki fiatal korában egész Európát beutazva a kor olyan nagy alakjait, mint XV. Lajos francia királyt, Nagy Péter orosz cárt vagy XIII. Benedek pápát is lefestette.

Dolgozó

Az érseki hálószobához csatlakozó helyiség a munka és a kis létszámú hivatalos megbeszélések keretéül szolgált. Berendezése visszafogott, a feladat elvégzéséhez szükséges minimális bútorzatra és írófelszerelésre, illetve néhány tudományos és technikai érdeklődést tükröző tárgyra szorítkozott.

Érseki magánkápolna

A főúri szalonhoz csatlakozó toronytérben elhelyezkedő szakrális rendeltetésű kis helyiség, mely a korabeli főúri, s főleg főpapi életvitel elengedhetetlen része volt, egy az 1750-es években gróf Klobusiczky Ferenc érsek által készíttetett intarziás ajtón keresztül közelíthető meg. A 18. századi definíció szerint olyan oltárral felszerelt helyet jelentett, amely püspöki engedéllyel mise celebrálására szolgálhatott, s a ház lakóinak vallási szükségleteit elégítette ki. Hajóson méretéből adódóan csak az érsek magánáhítatának és elmélyült imájának lehetett a befogadó tere az ehhez illő egyszemélyes berendezéssel.

Főúri szalon

A lakosztály legnagyobb, legreprezentatívabban kialakított tere, mely közvetlenül a díszteremből nyílik. Eredeti rendeltetése szerint az intimebb vendégfogadás, az étkezés utáni visszavonulás, a kötetlen társas együttlét, a játék, a házimuzsika színtere volt. Berendezése sokszínű funkcióinak megfelelően igen változatos képet mutatott, s az otthonosság érzetét keltette. Itt helyezték el legértékesebb – festett, faragott, aranyozott, intarziás, bronzveretes, márványlapos, kárpitozott – bútoraikat, melyek között ülőalkalmatosságokat, asztalos- és díszbútorokat egyaránt találunk. A gyorsan fejlődő kézművesség különböző ágainak alkotásai közül drága ötvöstárgyakat, porcelánokat, üvegeket és különféle textíliákat vásároltak előszeretettel.

Érseki lakosztály

Hajóson az 1766–67-es évek bővítési munkálatainak eredményeképpen létrejött érseki lakosztály eredeti térrendszere az idők folyamán megbomlott, berendezése teljes egészében elpusztult, jelenleg kialakított helyiségei részleges rekonstrukció eredményei.

Padlózatát mindenütt hajópadló fedi, falai teljes felületét egyöntetű virágos-füzéres díszű rokokó freskódísz borítja. Világítását aranyozott facsillárok adják, árnyékolását függönyök biztosítják. Egykori fűtésmódjáról hátulról megrakható kályhák tanúskodnak.

Hálószoba

Az épület társadalmi eseményeket befogadó zajos centrumától távol eső helyiség a visszavonulás, az éjszakai pihenés és garderobe helyiség hiányában a toilette – a tisztálkodás és az öltözködés – színtere volt, amely a korban erős reprezentatív jelleggel is bírt. Bútorzata sok funkciójának megfelelően alapterületéhez mérten sűrű lehetett. Intim jellegét ezek típusai, méltóságát kivitelük nagyszerűsége biztosította. Az itt elhelyezett egyéb berendezési tárgyak leginkább tulajdonosuk lelki alkatát, vallásosságát, műveltségét tükrözték. A hálószobához csatlakozó toronytér, mely egykor gyógyszertárként működött, a helyreállítás során kiállítótér szerepet kapott, s az öltöző rendeltetéshez igazodva egy érseki díszruha bemutatóhelyévé vált.

További információk a felújításról, restaurálásról:

További Érdekességek

A Kalocsai Érsekség, hivatalos nevén Kalocsa-Kecskeméti Érsekség, egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit. Jelenlegi főpásztora dr. Bábel Balázs.

A Kalocsai Érsekség a 2. legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon.

Főszékesegyháza a Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház,
Társszékesegyháza az Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház.
Volt Társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház

(Wikipédia)

A hajósi gyermekotthon története

1907- ben Kalocsáról árvaházat helyeztek Hajósra. Ennek előzménye volt, hogy Haynald Lajos érsek (1867-1891) előtte három árvaházat alapított, s az egyik került ide. Az intézet neve: Haynald Árvaház lett. Ekkor hat apáca foglalkoztatott 45 gyereket. Fiúk- lányok egyaránt voltak. A gyermekotthon fenntartója a mindenkori kalocsai érsek.

A gyermekotthon épülete az érseki kastély, a templommal szemben található a Duna –Tisza köze egyik legjelentősebb műemlékeként. 1739-ben akkori kalocsai érsek kezdte építtetni. 1766-67-ben gróf Batthány József érsek megnagyobbítatta, és négy sarki toronnyal látta el az épületet. A mindenkori kalocsai érsek munkálkodása meghatározó volt a település életében.

Az árvaház 1948-ig, az egyházi intézmények megszüntetéséig működött. 1950. január végén a nővérek kénytelenek voltak elhagyni az épületet, a gyerekek is eltávoztak.

1954-ben a kastély állami nevelőotthonként folytatta működését. A rendszerváltás eredményeként ismét felvette az épület a névadó, Haynald Lajos érsek úr nevét.

1963 szeptemberétől az egész épületben a Nevelőotthon működik.

1990. november 10-től a kastély neve: Haynald Gyermekotthon.

1998-ban Népjóléti Minisztérium pályázatát megnyerte a gyermekotthon akkori igazgatója, ezzel új lehetőség nyílt a gyermekotthon életében. A régi kastélyrendszer megváltása az új modern lakásotthonokba való költözéssel.

907–08 Városy Gyula érsek az elődje, Haynald Lajos bíborosérsek által alapított gyermekotthont a kastélyban helyezte el, ehhez az épületet átalakították, új boltozatokat építettek, közfalakat bontottak el, az addig zsindelyfedésű tetőt cseréppel borították, és eltávolították az utcai homlokzat erkélyét is. Az átalakítás terveit Kikindai Aladár érsekuradalmi mérnök utasításai alapján Greiff József hajósi építőmester készítette el, a kivitelezést Salacz Sándor kalocsai kőművesmester végezte

1951 a kastélyt államosították, és általános iskolát helyeztek el benne

1990. a gyermekotthon felvette az intézményt megalapító Haynald Lajos bíborosérsek nevét

1998 a gyermekotthon kiköltözött a kastélyból, a keleti melléképületet 2009-ig használta az intézmény

A HAJÓSI KASTÉLY TURISZTIKAI VONZERŐVÉ FEJLESZTÉSE

A projekt rövid bemutatása

A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet.

A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun megye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.

Az 1998 óta üresen álló, folyamatosan pusztuló kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésére a tulajdonos Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2008-ban EU-s pályázatot nyújtott be, amelynek elnyerését követően egy év alatt teljesen helyreállították, és új, turisztikai funkcióval töltötték meg az épületet.

Megvalósult főbb projektelemek

Főépület rekonstrukciója és kulturális funkciókkal való megtöltése
Barokk kori melléképület rekonstrukciója
Park rehabilitációja
Parkolóhelyek kialakítása

A fejlesztésekkel kialakításra került a kastély családbarát, látogatóbarát, interaktív szolgáltatásainak köre, valamint megvalósult az integrált látogatómenedzsment-rendszer és az akadálymentes látogatás lehetősége. Állandó és időszakos kiállítások létesültek, az előcsarnokban elhelyezésre került egy ajándékbolt, amelyben a Kalocsai Kistérségben előállított jellegzetes termékek is megvásárolhatóak a kastélyhoz kapcsolódó ajándéktárgyak mellett. A 21. századi látogatói elvárásoknak megfelelő kertkapcsolatos kávézó-cukrászda is kialakításra került, a turisztikai információs pont (érintőképernyős terminállal) a régió nevezetességeit és rejtett értékeit mutatja be. A szórakoztatva tanítást a kiállításokon az érintőképernyős interaktív terminálok biztosítják, amelyekhez nagyméretű LCD-monitor is csatlakozik a csoportok kiszolgálása végett. A jelentősebb programok, rendezvények korszerű technikai hátterét projektor és hangosító-berendezés biztosítja, a vendégek kényelmét ruhatár is szolgálja. A barokk kori főpapi életformát idegenvezetők mutatják be sokrétűen, főként az érdekességekre felfűzve, ily módon a látogatók teljes keresztmetszetet kaphatnak arról az életről – szokásokról, napirendről, ételekről, tárgyakról, jeles eseményekről stb. – amely a 18. századi kastélyban zajlott. Az épület 18. századi barokk kertje utóbb átalakításra került, majd elpusztult, ezt a barokk kert napjainkban ismét eredetihez hasonló formájában látható. A kastély – alább ismertetett – kiállításai révén országos vonzerőt jelentő egyedi, tematikus bemutatóhellyé vált.

A látogatóközpont kiállításai

A hajósi érseki kastély kiállítási részében a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet által kialakított koncepciónak megfelelően többféle kiállítás és többféle kiegészítő, a befogadást elősegítő funkció került kialakításra.

A kiállítási tematika három fő részből áll:

Állandó kiállítások
Időszaki tárlatok
Egyéb látnivalók

1. Állandó kiállítások

1.1. Barokk kastélyenteriőrök (díszterem, szalon, dolgozószoba, hálószoba)

1.2. Főúri vadászat a kalocsai érseki uradalom hajósi kerületében

1.3. A hajósi szentbúcsú sokszínűsége

1.4. Szőlőkultúra és borászat a Homokhátságon

2. Időszaki tárlatok

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet a hajósi kastélyt jelölte ki időszaki kiállításai bemutatóhelyévé. Ezen a kiállítóhelyen alapvetően kétféle tematika mentén kerülnek tárlatok megrendezésre:

2.1. A régióban élő művészek, illetve a megyében működő alkotótelepek tárlatai (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelye, Nemzetközi Kerámia Stúdió, Veránka-szigeti Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótelep stb.)

2.2. A megye testvérmegyéinek, nemzetközi partnerszervezeteinek a bemutatkozó tárlatai –(Hargita megye (Erdély), Fehér megye (Erdély), Vajdaság (Szerbia), Vienne megye (Franciaország), Padova megye (Olaszország), Schwarzwald–Baar járás (Németország).

3. Egyéb látnivalók

3.1. „Titkos alagút” – a barokk kori melléképület alatt feltárt kút, és a hozzá vezető föld alatti folyosó

3.2. Lépcsőház (műmárvány, stukkódíszítés, faragott kőkorlátok)

3.3. A barokk kori kéményrendszer bemutatása (eredeti formájában maradt fenn)

3.4. Barokk kert

Mint minden különleges épületet, kastélyt, várat, a hajósi kastélyt is legendák sora lengi körül.

A KASTÉLY FELÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNETEK

A kastély felépítésével kapcsolatban azt beszélik, hogy magának Mária Teréziának építtette a kalocsai érsek a rezidenciát, mivel a királynő úgy tervezte, hogy látogatást tesz a kalocsai egyházmegyében, és a főpap szerette volna, ha az uralkodónő jól érzi magát ittléte alatt. (A hajósi idősek ma is Mária Terézia-kastélynak hívják az épületet.) A gondolatot tett követte, és a pompás kastély hamarosan el is készült. Mária Terézia a látogatását nyárra tervezte, viszont az volt a kívánsága, hogy szánon szeretné megtenni az utat Kalocsától Hajósig. Ennek sem volt akadálya: az érsek sóval szóratta be a két település között az utat. Ennek ellenére a látogatás mégis elmaradt, csak a hajósi emberek emlegetik máig, hogy a kastély két kapujának tetejét díszítő, női alakot ábrázoló szobrok valójában Mária Teréziát ábrázolják…

A régi korok leírásaiban is több érdekes adat maradt fenn az épületről, így Pesty Frigyes gyűjtésében a következőket olvashatjuk: „A mezőváros határában nincs nevezetesség, megemlítendő Patachich Gábor volt kalocsai érsek által Mária Terézia királynő tiszteletére 6 hét alatt épített kastély, a hozzátartozó Vadas és Fáczányos kertekkel, mely előbbiben dám vadak és vadsertések, az utóbbiban pedig fácánok tenyésztetnek.” (Természetesen a kastély 6 hét alatt történő felépítése csak legenda.)

TITKOS ALAGUTAK

A közelmúltban befejezett felújítási munkák idején a kastély udvarán előkerült egy „titkos alagút”, amely a barokk kori melléképülete alá vezet. A mintegy négy méter hosszú járat feltárása után kiderült, hogy ez az alagút egy kútban végződik, amelyben napjainkban is található víz. A melléképület alatti kút valószínűleg az érseki konyha vízvételezési lehetőségét biztosította egykor. Az előkerült alagút a felújítás során helyreállításra került, a látogatók le is mehetnek a járatba.

A kastély titkos alagútjairól természetesen a hajósi legendárium is sok történetet megőrzött. Az idős hajósiak más titkos alagutakról is mesélnek, ezek létezéséről azonban ez idáig nem került elő bizonyíték. Az egyik legenda szerint a kastély pincéjéből a Nepomuki Szent János-szoborig vezetett egy alagút, ahol a szent alakja alatt négy kőbe vésett arc látható, amelyek a négy égtáj felé néznek. Ha valaki tudta, hogy a szoborarcoktól hány lépést kell lépnie az égtájak felé, megtalálhatta a titkos alagút négy lejáratának egyikét.